Szíjj Mária műfordításai:
Latin szeretők
|
Álmok Mario
Vargas Llosának
Öle elé egy
könnyűplédet…
Visszatérő álmom, hogy öle elé fogva
egy könnyű plédet, fenyődeszka-lépcsőn lépdel fölfelé,
lássam nyüzsgő farát,
majd visszafordulva hajol rám.
Sokszor álmodom, már dübörög a vérem,
s homlokomba tolul,
torlódik. Olyankor is, amikor nem álmodom,
csak felidézem.
Igyekszem olyan gyengéden aludni,
hogy el ne riasszam,
amint a könnyű plédet fogva lépdel,
visszafordulva hajol rám, suttogja:
„Gyere már végre, gabalyodj belém,
s meg ne szakítsad…!”
(Öle elé egy
könnyű plédet...)
(Tras una liviana manta...)
He soñado que con el regazo oculto
tras una liviana manta,
ella avanza ante mí por unos peldaños de
pino,
para que pueda ver su trasero bullicioso,
y luego se vuelve y se inclina sobre mí.
Lo he sueñado varias veces,
me zumba la sangre, se me hinchan,
me laten las venas de la frente,
aun cuando no lo sueñe, tan sólo lo
recuerdo.
Trato de dormir con ternura,
para no ahuyentarla,
cuando con la liviana manta se me
acerca,
se vuelve, se inclima sobre mí y
susurra:
"Acércate por fin, enrédate en
mí,
y no se te ocurra interrumpirlo..
Nem fogsz
visszaölelni…
Azt mondtad, hogy nem fogsz visszaölelni,
nem önt el tűz, s még lélegzeted sem gyorsul,
csak békésen eltűröd,
ahogyan szeretlek.
Tetszett a játék.
Barbárrá színezed így a jóságot,
motozzon csak ott belül a mámor,
hogy játékos ellenállást sem talál.
Így még nagyobb feszülésekkel hódol
s kevergőzik a gyönyöröblöd kelyhében.
No és amikor mégis elvisítod magad, a két lábad is szétáll?
Teljes mélyemből adagolom őszinte adómat,
utolsó cseppig hálásan,
hogy milyen aljasul jól tudsz hazudni.
(Nem fogsz visszaölelni...)
No vas a corresponder mi abrazo...
Me dijiste que no corresponderías mi abrazo,
que no te invade el fuego, ni se te acelera la respiración,
tan sólo consientes con calma,
que yo te ame.
Me gustó el juego.
Tiñes así de colores bárbaros el gozo,
para que el placer hormiguee por dentro,
sin encontrar siquiera resistencia juguetona.
Así el placer se revuelve y se ciñe con mayor vigor
en el cáliz de tu vientre.
¿Y cuando por fin estallas en un chillido
apartando las piernas?
Agradecido hasta la última gota,
te rindo mi sincero tributo desde lo más profundo,
por lo infámemente bien que me sabes mentir.
Őszinte
szeretőm
Jobb tenyeremmel a farod félgömbjét birtokolom,
s ballal a melled csecsbimbóit, a nyelvemmel csúcsosítom,
majd nyelvemmel a nyelvedért kanalazok.
Meg is leshetne valaki.
Lássa, hogyan adod magadat,
szájad hogyan telik ki vérrel,
amikor a hátamon,derekamon érzem zavart kapkodásod,
s még jobb, amint az ágyékodat préseled alám.
Sosem szerettem húzódzkodó társat.
Hanem az érett asszonyt, aki vagy, egészséges kedvű.
Lakmározzál belőlem.
Habzsolom én is csillagos, meleg csöcseidet,
S várom, mikor hördülsz már szokás szerint:
„Édes bikám, most jó nagyokat lökdössél!”
Mi sincera amante
Con la derecha me apodero de la curva de tus nalgas,
con la izquierda excito tus pezones con la lengua,
luego con la chuchara de la lengua busco la tuya.
Alguien podría espiarnos.
Vería cómo te entregas,
cómo se te hinchan los labios de sangre,
mientras siento que me hurgas la espalda y la cintura,
y, más aún, cuando aprietas el empeine contra mí.
Nunca me han complacido las amantes pusilánimes.
Prefiero a la mujer madura y desenvuelta como eres tú.
Ven, saboréame.
Yo devoro la estrella de tus cálidos senos,
Y espero oírte estallar pidiendo:
"Ahora, dulce toro, arremete bien fuerte".
Koji Tsujisaita (Japán)
(Az 1980-as plakátbiennálé különdíja)
Cicizni,
cicerészni...
Jaj, de jó volt cicizni, cicerészni,
cicikálni, dajkálni
két nagy barna zsömlédet; melled aranykincsét,
bevallom ezzel vettél le azonnal a
lábamról
s hatalmadban vagyok.
Néztelek, s tudom én, jó nő a háta
közepével is érzi
ha sóvár szempár bámulja.
Belegondolsz;
milyen jó lesz domborulataidat
átengedni lassan, hagyni birtokba
venni?
Van ideje kellemes játékoknak,
amikor elsétálsz itt. A szemed ne
süsd le máskor sem.
Minek is beszélni?
Csak nézz rám. Érzem én hogy szűk a
blúz rajtad,
a gombok is feszengenek. Hátrálj csak
a sarokba,
0tt robbantsd arcomba az ékes két
bombát.
Mecer, mamar, masonear...
Qué bueno fue mecer, mamar, masonear
los morenos bollos, el tesoro dorado de tus senos,
te confieso que fue lo que me cautivó en ti
y nada puedo contra su poder.
Te miraba y sé que la mujer siente hasta con la espalda
la mirada ávida que tiene clavada. Fantaseas
sobre lo bueno que será entregarme lentamente
tus curvas y dejarlas dominar por mí.
Es hora de dulces juegos
cuando pasas por aquí. No bajes la mirada.
¿De qué sirve hablar?
Basta mirarme. Veo que la blusa te está estrecha,
casi revienten los botones. Métete en el rincón y
deja que las formidables bombas exploten en mi rostro.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése